Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4.Kaland

2009.07.23

Reggel a szokásos módon cselekedtem. Felébredtem, belebújtam a széken heverő köntösömbe, felvettem az otthoni mamuszomat, odaléptem a falon lógó naptáramhoz, és letéptem róla ezt a napot: Július 31. Majd szép lassan elindultam a fürdőszoba felé. Bementem, felöltöztem, fogat mostam, megfésülködtem, majd a zakómban kijöttem leguggoltam Fred mellé, öntöttem egy kis vizet a tálkájába, meg adtam neki Pedigree féle száraztápból, és vágtam fel neki egy kis Pedigree féle kutya szalámit is. Kimentem az udvarra, meglocsoltam a füvet, engedtem Frednek egy kis vizet a kinti edénykéjébe, majd bezártam a lakást. Elindultam a pályaudvar fele, épp ekkor dudált rám valaki, egy sárga Fiatból. Cassy volt az.

- Cassy! Honnan tudtad, hogy mikor indulok? – kérdeztem tőle felettébb meglepődött fejjel.

- Már nem először figyeltelek ki Jerry James. – mosolygott gonosztevősen, én pedg elnevettem magam ezen. Pár pillanat múlva megszólalt:

- Na most mi van? Beszállsz?  Vagy, gyalog szeretnél menni, mert a vonat már elment. Gyorsan megkerültem a kocsit, és beültem mellé előre. Szombat volt.

- Még 2 nap van Leo temetéséig, és én még egy ismerősét sem értesítettem. Pedig Leo az egyetlen, aki megérdemelné. Ő pont az az ember volt, akit sokan csak megálmodnak maguknak. – Lehajtottam a fejem, jelezve, hogy csüggedt vagyok, mert örökké nem érdek rá a barátaimmal foglalkozni.

- Tudod, ha ez téged megnyugtat, mostanában én se tudtam a Leo McCainey üggyel foglalkozni. – mondta Cassy.

Amíg odaértünk a kórházhoz, meséltem neki, a „Svédországi-kiruccanásról”. Úgy látszott tetszett neki az öltet.

- Megérkeztünk. Kérlek, vedd ki a csomagtartóból azt a karton dobozt és a fekete bőr kabátot. – szólt. Egy szó nélkül megtettem, és fel is vittem az irodába. Elég nehéz volt, nagyjából 6-8 kg. Mikor felértünk szusszantam egyet. Leültem az asztalhoz, és szóltam Cassynek, hogy üljön le ő is.

- Tessék Jerry. Ülök, hallgatlak. – úgy mondta mintha, egy engedelmes kislány lett volna. Pedig néha volt neki egy fajta ördögi mosolya.

- Arra gondoltam, holnapra, és Hétfőre vegyünk ki mindketten szabadságot, hogy tudjuk intézni Leo dolgait. Apropó, mi van ebben a dobozban? És hogy tetszett, a nyár közepén 1 hét szünet az orvoslásban és irány Svédország tervem? – Feltettem neki egy rakásnyi kérdést, erre aztán győzzön felelni. Csodáltam, hogy nem készített belőle jegyzet. – gondoltam magamban.

- Igen, jó ötlet a két szabadnap, körbe telefonáljuk Leo ismerőseit, akik a telefon könyvében szerepelnek. Apropó, a dobozban díszek vannak, hogy feldíszítsük az irodádat, mert így elég lehangolt. Leo házából hoztam el őket, néhányat átalakítottam, hogy falra lehessen akasztani. Mellesleg, nagyon szeretnék elmenni Svédországba, már kislányként is ez volt az álmom. Egyébként, ha nem gond, akkor a repülőjegyeket szívesen állom én. Csak egy időpontot kellene kerítenünk.

- Igen, erre nekem már volt gondom, Augusztus 21-28-ig megfelel? – kérdeztem.

- Igen, nagyon jól hangzik. Köszönöm az ajánlatot. Augusztus 1.-én sem volt túl sok dolgunk, egyántalán nem hívtak sehová, egész nap raktároztuk a gyógyszereket, és közben beszélgettünk. Este pedig indulás előtt kiragasztottuk a papírocskát az ajtóra, amelyen ez állt:

,, Dr. Jerry James és asszisztensnője Cassandra Douetstick 2056. Augusztus 2.-án és 3.-án valamint Augusztus 21-től 28-ig szabadság miatt nem lesz az épületben. Ezen időkben Dr. Ginny Hammilton fogja őt helyettesíteni. ”

Hazafelé hajtottunk az autópályán, amikor szembe jövő sávban feltűnt egy Kék Porsche, lehajtott fedéllel. Megállt a leálló sávban, és integetett utánunk, hogy forduljunk vissza. Nagy nehezen rávettem Cassyt, hogy megforduljunk. Tehát visszamentünk egészen a kék Porsche-ig.

- Ki ez a csávó, ismered? – kérdezte Cassy.

- Írdd körül hogy nézz ki. – mondtam neki.

- Egy szőke rövid hajú izmos fickó. Bájos fehér mosoly, szép kék szem. Hasonlít rád.

- De hát ez az öcsém, Jason. – mondtam Cassynek. Kiszálltam a kocsiból oda mentem hozzá kezet ráztam vele.

- Hogy a csudába keveredtél ide öcskös? – kérdeztem tőle.

- Gondoltam megkeresem a kedvenc bátyómat Amerikába. Már hiányoztál nagyon. Kate nincs vmi jól, szükségünk lenne a szakértelmedre. – magyarázta Jason.

- Augusztus 21.-től otthon leszek 1 hétig. Majd megvizsgálom. De hogy kerülsz te ide, és kié ez a kék Porsche TT Kupé? - Nem értettem a dolgot, ezért inkább megkérdeztem tőle mindent. Ekkor elkezdtek dudálni az autósok mögöttünk meg egy rendőr sípolni.

- Gyere utánunk Jason, megvárunk itt, végig mész az úton meg tudsz fordulni, itt megvárunk, eljössz hozzám, és megmagyarázod ezt az egészet. Jason bólintott. Beült a Porsche-jába és elhajtott a felmenő forgalomig.

- Mit keresett itt? – Érdeklődött Cassy.

- Fogalmam sincs, de majd mindjárt megfordul,és megtudjuk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.